Aesthetic-program

A LifeTILT-tel sok mindent elértem. Többet, mint azt a tanáraim, a barátaim, vagy akár csak a szüleim is gondolták volna, hogy valaha is el fogok érni.

Hiába, a gyerekkorom és az iskolákban nyújtott pályaívem nem ezt az életet ígérte számomra, de ennek ellenére vagy éppen ezért mégiscsak vittem valamire az életben. Ez egyrészről büszkeséggel tölt el, de a LifeTILT hozadék, mint olvasottság, pénz, a nők rajongása számomra semmit sem jelent, és nem is jelenthet valódi célt. Ezek mind nem számítanak, mert önmagában egyik sem teremt valódi értéket. A LifetTILT-et a kezdetek óta próbáltam úgy vezetni, és megtölteni olyan tartalommal, amelyet mindenki hasznosítani tud, és beépítve az életébe az itt leírtakat hatékonyan tudjon változtatni az életén.

De ez nem elég. Nem lehet elég, mert tudom, hogy még nem hoztam ki magamból mindent, még messze nem értem el azt a maximumot, ami elégtételt nyújthatna számomra. Hatalmas potenciál van a TILT-ben. Jóval többet el lehetne érni ezzel az egésszel annál, mint hogy cikkek százait írogassam kövér nőkről, kitartásról, a céljaid eléréshez szükséges mentális erőről, és úgy általában mindenről, ami ezt az egész fogyókúrás szarakodást illeti. Nagy dolgokat tudnánk véghezvinni, mert egy aktív közösség van a TILT mögött, amit mi sem bizonyít jobban, mint az országszerte tucatszámra megalakult lifetiltes körök.

Nem szólhat a LifeTILT csak a fogyókúráról, és én nem lehetek csak egy edző, mert ha így lenne, és az életem fő műve valóban csak ennyi lenne, akkor bizony nagyon elkeserednék, és annak beláthatatlan következményei lennének az egész életemre nézve.

Amikor régebben azt írtam, ha elölről kezdhetném, olimpikon lennék, akkor azt azért tettem, mert ezek az emberek példaképek. Olyan emberek, akik millióknak adnak erőt és nyújtanak motivációt. Mert mindig kell valaki, aki elhiteti velünk, hogy érdemes küzdenünk, hogy érdemes élnünk, és hogy legyen miért meghalnunk.

Ezt valamilyen szinten persze sikerült elérnem, de valljuk be őszintén, ezt kizárólag annak köszönhetem, hogy az átlagnál jóval jobban tudok írni, és a bejegyzéseim élvezetesebbek, olvashatóbbak, mint a bejegyzéseket írogató emberek 99%-áé. Jó pár ember szemében vagyok példakép már most is. Vannak olyanok is, akik vakon követnének bárhova. Ráülhetnék erre a hajóra, és elevezgethetnék vele még évekig ezeken a vizeken, de nem teszem, mert ezt a fajta elismerést egyszerűen nem érzem magaménak mindaddig, amíg le nem teszek valami olyan teljesítményt az asztalra, ami miatt jogosan lehetnék az, aki most nem vagyok.

A teljesítményt mindenkinek el kell ismernie, szimpátiától teljesen függetlenül. De a teljesítményt, még ha az valódi teljesítmény is, nem mindenki tudja dekódolni. Az üzleti sikerek és ami mögöttem van, azt az emberek igen nagy része vagy nem ismeri el, vagy egész egyszerűen nem látja mögötte azt a munkát, ami miatt az megvalósulhatott. A többség csak annyit lát, hogy néha vannak bejegyzések, van egy webshop, van egy .hu-s önálló oldal, és kb. ennyi. Mi lehet ebben olyan nehéz, gondolják sokan, de ha megpróbálnák utánam csinálni, akkor persze már egyből máshogy gondolkodnának róla.

A testépítés már egy másik tészta. A külsőd megformálása egy olyan fejlődéssel járó folyamat, amit mindenki lát, és ami még ennél is fontosabb, tisztában van vele, hogy ez milyen lemondásokkal jár, milyen akaraterővel párosul, mert nyilván már mindenki fogyókúrázott, vagy akart kezdeni magával valamit, így ennek nehézségeivel legalább egyszer már szembesülnie kellett az élete során.

A teljesítmény és annak elismerése, az elért eredmény és az eredményeiddel elért emberek motiválása, mígnem te is példaképpé válsz, és utat mutatsz másoknak. Ez az én küldetésem, hogy példakép legyek. Olyan példakép, mint a sportolók vagy azok a srácok, akiknek videói milliós nézettség fölött a YouTube-on keringenek. Az Aesthetic-program erről szól. A teljesítményről. Hogy a program végére egy olyan emberré váljak, aki rászolgál mások elismerésére, rászolgáljon arra, hogy kövessék őt, hogy erőt adjon másoknak.

Természetesen tisztában vagyok vele, hogy bármit is érjek el a program végére, vagy akár utána továbbhaladva, mindig lesznek olyanok, akik ezt a teljesítményt soha nem fogják elismerni. Az elején még fényjátékot és Photoshopot fognak emlegetni, majd amikor a változás már annyira szembetűnő lesz, hogy már nekik lenne kellemetlen nem észrevenni azt, akkor majd azzal jönnek, hogy kokszoltam, és cuccokkal könnyű ezt elérni. Ezt el kell fogadni. Ilyenek mindig is voltak, mindig is lesznek, de a világot nem ezek az emberek építik. És talán nem véletlen, hogy nem róluk szólnak a hírek, és nem velük van tele a sajtó…