Slim3 Imola vége –13kg
Vége… mondhatnám, ha valóban így gondolnám. Már egy hónapja tudtam, hogy nálam a 70 nappal nem fog véget érni a program. Annak hogy folytatni szeretném, több oka is van: elsősorban még közel sem értem el a célom, másodsorban pedig sokkal jobban érzem magam az új életvitelemben. Tehát nekem a vége szó maximum a közös edzések, konzultációk és fotózások lezárulását jelenti.
Az utolsó fotózáson Tomi megkérdezte, hogy most mi lesz. Rávágtam a választ: hát mi lenne, megyek tovább! Mire a következő kérdése már az volt, mi szerint. Most nem az lenne a célom, hogy görcsösen ragaszkodva egy étrendet kövessek, hiszen azzal tisztában vagyok, hogy ez nem kivitelezhető hosszabb távon. Rengeteg alapdolog tudatosult bennem a program alatt. Ezek az alapdolgok végig ott lebegtek a szemem előtt, csak nem vettem észre. Viszont ez alatt a pár hónap alatt belém vésődött többek között, hogy nem eszem fehér lisztet, helyette a zabpelyhet megőrlöm otthon, és voilááá, már is tudjuk helyettesíteni.
Rájöttem, hogy van olyan hal, ami ízlik, hogy a xilit merőben jobb, mint a cukor. Hogy mennyei süteményeket lehet sütni úgy, hogy elcsaljuk vagy helyettesítjük az egészségtelen hozzávalókat. Hogy ha az olajos dolgokat messze elkerülöm, az a hasznomra válik, régen, ha heti háromszor ettem olajban sültet, akkor már hiányérzetem volt. Hogy a futás kitisztítja a fejem, és hogy már 4 kilós súlyzóval is megy a felülés… Hatalmas fejlődés volt ez a program mind testileg, mind mentálisan.
Rengeteg dolgot tanultam Tomitól, de a legfontosabb az a szemléletmód, ahogyan ő látja az életet. Hogy feszegesd a határaidat. Ha azt mondják, könnyíts, inkább szorítsd össze a fogad, és menj tovább, mert nem éri meg a könnyebb utat választani. Egy gyenge kifogás, hogy nincs időd, mert elfoglalt vagy. Igen, én is az voltam, mindig rohantam mindenhová, és bevallom, nehéz lemondanom mondjuk egy óra alvásról, vagy egy óráról a barátommal, de kénytelenek vagyunk áldozatokat hozni. Ám ha valóban fontos nekünk a célunk, megoldjuk, és felülemelkedünk az akadályokon. Harcosként kell állnunk minden kitűzött célunk előtt, míg végül elérjük azokat, és ha elértük, kitűzhetünk újabbakat. Ezt a fajta gondolkodásmódot tanította meg nekem Tomi, és ezért mindig is hálás leszek neki. Én most már eszerint élem az életem, mert csak így van értelme. Ha valamit akarok, azért megfeszülésig képes vagyok küzdeni, minden erőmet és energiámat belefektetve. Ahogy ezt most is tettem. Mert ebbe a 70 napba szívem-lelkem beletettem.
Hajtott a vágy… a vágy arra, hogy bizonyítsak magamnak és azoknak, akik bíznak bennem és támogatnak. Így született meg az 1 órás bemelegítő futás a 10 perc helyett, a plusz 1 kondiedzés hetente és az elmúlt pár hétben plusz egy TRX. Amit ezentúl is tartani szeretnék. Továbbá az egyetem alatt kötelező tesi, ami súlyzós női alakformálás névben ölt testet, ahol sok új mellett megtanítják a gyakorlatok 100%-ig helyes kivitelezését.
Hálás vagyok Tominak, amiért beválasztott a Slimek közé. A program előtt hiába volt meg a célkitűzés és az akaraterő, egy helyben toporogtam. Kellett valaki, aki átlök egy ponton, és beindítja ezt az egész küzdelmet. Pontosan olyan voltál nekem, mint egy gyújtózsinór a bombán. Már csak abban reménykedem, hogy nyárra sikerül a cél, és igencsak nagyot szólhat ez a bomba. Ami nagy valószínűséggel nem indult volna be nélküled. Tehát még egyszer köszönöm… még annyit, hogy valóban remek csapatot hoztál össze, ahol barátságok kötődtek. Összetartott minket a közös program, a közös edzések és a közös célok. Barátságok, amelyek reményeink szerint hosszú távra szólnak, és nem merülnek feledésbe.
